Veronika kendője, a valódi képmás


A Biblia második asszony

 

Veronika kendője és ábrázolása a művészetekben

 

1.Veronika kendőjének története
A keresztény hagyomány egyik legtöbbet idézett, legtöbbször ábrázolt szent asszonya Veronika szűz Mária mellett. Ez a név nem szerepel a Bibliában. Kiléte dokumentumokkal nem bizonyítható, csak a keresztény emlékezet őrizte – vagy alkotta – meg kivételes alakját. 
Veronikának beszélő neve van. A latin és görög „vera eikón” azt jelenti, hogy „igaz kép”. Mások úgy gondolják, hogy a görög Phereniké (Bereniké) név latinosított hangzású változata, és így „győzelmet hozót” jelent.
Veronika különleges jutalmat kapott irgalmáért és bátorságáért: kendőjén ott maradt Jézus arcának lenyomata. Nem csak  porból és vérből áll, hanem felismerhető arckép. Veronika ezért szerepelhet név szerint a keresztutat felidéző ájtatosságokban.
A legszebb, legbeszédesebb gesztus: enyhíteni a szenvedést, ezzel élhetőbbé, Istennek tetszőbbé tenni a világot.
Veronika ebben az értelemben Krisztus tükre. Ha ránézünk, Jézus valódi arcát látjuk.
Tisztelete az 15. századtól terjedt el, nagyon sok középkori ábrázolása maradt fenn. Gyakran csak a kendőt jelenítették meg, amelyen látható Krisztus szenvedő arca. Négy csücskét angyalok tartják, úgy mutatják fel az embereknek, mintha azt mondanák: Nézzétek, itt a Megváltó!
A vizsgálatok igazolták: a rejtélyes arcképet nem festették. A kendő 574-ben került a mai török Kamuliából Konstantinápolyba, s onnét 705-ben Rómába, ahol a zarándoklatok fő vonzerejévé vált. Az emberek nem Péter apostol sírját, hanem Jézus arcát akarták látni. Később a Szent Péter-templom egy kápolnájának /szent Veronika kápolna/ boltívpillérében őrizték, s évente állították ki.

 

Az olaszországi Abruzzo régiójának Manoppello nevű városkájában a kapucinusoknál 500 éve tisztelik Krisztus titokzatos képmását. A „nem emberi kéz készítette” képmás egy  kagylóselyem  /byssus/ kendő. 
A két legjelentősebb kutató abban egyet ért, hogy a kép keletkezése csodás, nem lenyomat, nem festmény. „Az arckép keletkezése jelenleg megválaszolhatatlan kérdés” - véli Resch atya, aki a kendő kutatásával foglalkozik. XVI. Benedek pápa zarándokútja Manoppellóba, 2006-ban nagy sajtóvisszhangot keltett. A képet indirekt módon a Vatikán ölébe fogadta vissza azáltal, hogy a zarándoktemplomnak bazilika rangot adományozott.
 (Siegfried Weger cikke, a Kronen Zeitung 2014. április 20-i, húsvétvasárnapi számából)
A z VII. században  Bizáncból Európába érkezik a Szent Arc-lepel, vagyis a Veronika-kendő, melyet ma Manopello kapucinus kegytemplomában őriznek /Sümegi József Báta a kegyhely őrzője szerint/.

Fennmaradt egy legenda, amelyben megpróbálták megmagyarázni a Jézus-arc másolatának csodálatos keletkezését: Edessza királyáról, Agbárról szól, aki pestisben szenvedett, és küldöttjén keresztül kérte Jézust, hogy jöjjön Edesszába, és gyógyítsa meg őt. Jézus nem ment el, de elküldte a levelét és a kendőt, arca másolatával. Amikor Agbar király meglátta a kendőn az isteni arc képét, teljesen megszabadult betegségétől.
A 753. évi Pápai Krónikában feljegyezték, hogy a körmenetben II. István pápa mezítláb vitte a nem emberi kézzel festett Krisztus-arcképet. Ez utóbbi miatt az acheiropoietos /nem emberi kézzerl festett/ nevet adták neki. Ez volt a legféltettebb ereklye akkoriban, amit a szent Péter – bazilikában  őriztek.
III. Ince pápa 1208-ban vezette be az ünnepélyes körmenetet a Szent Veronika-kendővel. Vízkereszt ünnepét követő első vasárnap tartották: a vatikáni bazilikából a Szentlélek-templomba vezetett.  Dante írta: „tömegesen jöttek megnézni Krisztus képmását”. Az Isteni Színjátékban is többször írt Veronika-kendőjéről, kiemelve, Isten arcát ábrázolja. F. Petrarca hasonlóan fogalmaz Familiari canzoniere című művében.
Svéd Szent Brigitta, szintén ír arról az igaz Krisztus-képről, amely Veronika-kendőjén látható.
1350-bena Szent Péter-bazilika erkélyéről mutatták be a zarándokoknak, és áldást adtak vele.
1343-ban Erzsébet királyné, Nagy Lajos édesanyja, kétszer is járt Rómában és imádkozott az ereklye előtt. Nagy Lajos király 1350-ben, Zsigmond 1433-ban kereste fel a híres ereklyét.
A ma 17x24 cm-es  kendőből többször is leválasztottak ereklyerészeket. Igy tett II. Pál pápa is, aki nagyobb darabot adott Mátyás királynak. Ö ezt az ereklyét a 1438-ban a garamszentbenedeki apátságnak ajándékozta.  A nyitrai püspök egy kis darabot adott belőle Udvardy György pécsi püspöknek. Innen került Bátára 2017. szeptember 16-án a manopellói Krisztus-arc lepel része.
Ezt a nyitrai püspök adta Udvardy György pécsi püspöknek. Innen került  Bátára.
Az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai egyértelműen megerősítik, hogy a közép-itáliai Manopello falu kapucinus templomában őrzött lepel Voltos Santo, szent arckép.
Blandin Paschalis Schöner trappista szerzetesnő és ikonfestő feltárásai ösztönözték a kutatások elindítását. A nővér több évi aprólékos kutatás eredményeként bebizonyította, hogy a manoppellói leplen kirajzolódó arc tökéletesen fedi a torinói leplen lévő arcot
Nagy valószínűséggel a kendő anyagában és keletkezési idejében azonos /hasonló a torinói lepelhez.


A torinói és a manoppellói lepel átfedése
Forrás: https://kuruc.info/r/21/126833/

2. Veronika templomok és kápolnák

 

 6. stáció a Via Dolorosan: Szent Veronika templom ma           FOTÓ HIÁNYZIK
https://360holyplaces.com/santa-veronica-via-dolorosa/
Vatikáni Bazilikában,
A Szent Péter-templom egy kápolnájának /szent Veronika kápolna/ boltívpillérében őrizték régebben a kendőt, s évente állították ki.
-          Volto Santo /Szent Arc/ bazilika Manopello, Olaszország


Il Volto Santo di Manoppello nella sua cornice seicentesca | Ph. Raboe001 | CCBY-SA2.5



http://www.famedisud.it/manoppello-lenigma-abruzzese-del-volto-santo/


-          Thessaloniki: ortodox templom /a Világörökség része/ az 5. századból. is. A Szent Arc  megjelenítése ma legtöbbször ikonokon látható.


Hagyományos ortodox ikonográfia Simos Ushakov értelmezésében /1658/.


-          Ciprus  szigetén Lambusában, a sziget észki részén templom és monostor
-           

          - Szent Arc kápolna Jeruzsálemben

https://en.wikipedia.org/wiki/Veil_of_Veronica#The_Manoppello_Image

- Jaén katedrális, Spanyolország 

-Saint Face kolostor és kápolna , Alicante




       Hazánkban a II. kerületben volt egy kápolna

A Veronika-kápolna – amelyet 1690-ben emeltek a budai szőlősgazdák – a Rózsadomb Apostol utca feletti magaslatán állt. 1758-ban kibővítették, majd 1937-ben restaurálni és modernizálni kezdték.
A dombon kálvária is helyet kapott, a szerpentin helyén tizennégy, fülkébe foglalt stáció sorakozott, mindegyikben egy falusias barokk szoborcsoport, ráccsal lezárva. 
A II. világháború alatt, Buda ostrománál szinte teljesen elpusztult az épület, 1951-ben le is bontották. 






 

 

További szent Veronika templomok:
Erdély: Tatrang szent Veronika templom, épült 1999.

https://www.hetfalu.ro/lapok/08_h.html

 

Veronika nevű templomok:
 USA:
Manhattan, Howell /New Yersey + iskola/,Chantilly, Tioga: Philadelphia,Cincinnati, New York,

Baltimore: Maryland, South San Francisco
Canada: Montreal /Quebec/. Párat már bezártak az előbbiek közül.

/Szerzetesrend, Congregatio: Milwaukee, WI Imaging Christ
Ez a másik Veronikához, Giuliani Szent Veronika szűzhöz  kötődik./

3. Szent Veronika harangok és zarándokjelvények

 3.1. Harangok

 

Szent Veronika harang Kishegyes /Vajdaság/.

Itt két harangon is látható szent Veronika.

http://www.magyarharangok.hu/kishegyes.html

 

 

 


-Szent Veronika harang: A kisközép harangot  1924-ben készítették el  a szabadkai Ferrum öntödében.

 

 

 

-          Szent Anna nagyharangon a  másik kép: Szent Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak. 1938-ban készült  az újvidéki Jovanovic harangöntőnél.


 

 

-          Szent Rozália temetőkápolna: Eger (Merengő út)  csak a kápolnáról van fotó

Veronika harang adatai és feliratai:
Méretei: alsó átmérője 53 cm; és kb. 200 kg-ot nyom.
Paláston a névadó Szent Veronika alakja, fölötte félkörívben írva:
Szent Veronika 
majd a kép két oldalán: Könyörögj érettünk. Agyagosi Losonczy Jánosné, szül. Kis Veronika emlékére. Kállósemjén, 1939. Öntötte: Szlezák László harangöntő. Magyarországon aranykoszorús mestere.


 

http://www.magyarharangok.hu/eger.html

 

 


 

 

 

 

1.      Segesvár domonkos templom keresztelő medence . Továbbiak. 2 db bronz, 15. sz. második fele.

           Kisselyki  evangélikus  templom medencéjének  legfelső, diszített sávjában Veronika kendõje

 

2.      Összesen  7 db harangon található Veronika, Vera Icon Erdélyben.

-          a dányáni harangon  ref. templom /Maros megye/ elõször feltûnõ, négykaréjos keretbe foglalt Veronika kendõje  

-Marossolymos,  ref. Hunyad megye

-Mártontelke, ev. Szeben megye

-Prázsmár, ev. Brassó megye

-Rugonfalva, ref. templom ,  Hargita megye

-Sáromberke, ref. templom, Maros megye

-Völcsök, ref. t. Szilágy  megye

A harangok nagy része a 15. század második felében készült.

 

3.2.Zarándokjelvények

 

 Az itt való tárgyalás magyarázatát az alábbiakban találhatjuk meg:

A középkor nagy tömegmozgalmaira emlékeztető zarándokjelvények: a harangokon lenyomataik meglehetősen gazdag sorozata maradt ránk. Ilyen szempontból különösen fontos forrásnak minősülnek a harangokkal azonos műhelyekben öntött, de összehasonlíthatatlanul gazdagabban díszített bronz keresztelőkutak, melyeknek a felületét kincsleletnyi mennyiségű díszítmény (ruha- és övveret, palástkapocs és más domborított díszlemez) lenyomata ékesíti.
Egyes erdélyi harangokon olyan zarándokjelvények is fennmaradtak, melyek pontos analógiáit ma még a nyugat-európai kutatás sem ismeri

Maguk a zarándokjelvények a 12. század folyamán bukkannak fel Nyugat-Európa legjelentősebb kegyhelyein, és használatban maradtak végig a középkorban. A középkori harangokon fennmaradt lenyomataik így fokozottan értékesek számunkra, akik a nagy európai utazások, a középkor távolsági kapcsolatainak bizonyítékát értékeljük bennük.

 

Veronika kendőjét ábrázoló jelvény  a római Szent Péter templomhoz kapcsolódik, mely az ott őrzött kendő-ereklye miatt kiemelkedően fontos zarándokhely volt. A jelvénynek a 15. század első felére keltezett párhuzamát hollandiai gyűjtemény őrzi.

Alapos leírás, és a lelőhely pontos megnevezése. Ábrázolják angyalokkal, apostolokkal, négykaréjban,

 Római zarándokjelvény: Veronika kendője apostolokkal. A laposan mintázott, keretelés nélküli jelvény középpontjában a felemelt kendőt tartó Veronika áll; feje még a harang mintázása előtt letörött. A kendő közepén látható Krisztus-fej haja, szakálla fürtösen göndörödik, mögötte kereszt alakú sugaras dicsfény. Kétoldalt egy-egy kisebbre méretezett apostolalak – Péter és Pál – áll. Mindkettő hosszú hajat és szakállt visel, fejük fölött kettős ívű dicsfény. Ruhájuk a Veronikáéhoz hasonló párhuzamos redőkben omlik alá. Péter hatalmas kulcsot, Pál felemelt kardot tart a kezében. A motívum alsó és felső részén a két karikapár egykor a zarándokjelvény felvarrására szolgált. töredékes m: 5,5 cm Sáromberke (I. 283), 15. század második fele. Ez látható a sáromberki harangon is /Erdély, Maros megye/.




 

 

 

http://www.telekialapitvany.hu/joomla/images/docs/kiadvanyok/erdely_kozepkori_harangjai.pdf 

https://www.facebook.com/KulturalisTurizmusBbteKolozsvar/photos/a.134043330120578.1073741831.126985320826379/134044430120468/?type=3&theater

 

 

Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi

 

Kiadja a Teleki László Alapítvány és a Polis Könyvkiadó Felelős kiadó: Diószegi László Felelős szerkesztő: Barabás Béla Olvasószerkesztő: Mező Piroska Szöveggondozás: Antal Béla, Hingyi Gábor

 

 


Megjegyzések